• Jeremy és Farrah eltűntek a hétvégére, ezért mikor Elena megpillantja őket, leszidja és kérdőre vonja Jeremyt
• Jeremy megbántja Elenát aki berohan a terembe
• Damon megy be órát tartani
• Stefan elkésik óráról
• Farrah és Tyler Annáról beszélgetnek
• Elena egész órán rosszul érzi magát és a padon hever
• Stefan elhagyja a termet 15 perc után, Sophie utána megy
• Damon által tartott biológia óráról Sophie kiment Stefan után, aki nem volt valami jó színben
• Stefan kifaggatta Sophie-e, hogy Elena jól van-e, Sophie pedig elmesélte az elmúlt este történéseit
• Utolsó esemény: Sophie még mindig nem kapott választ arra a kérdésére, hogy miért éppen Elenát szeretik, és miért akarják megégetni újra magukat a testvérek

Damon

Október 18. Hétfő, Biosz óra közben

- Azt mondod, hogy furcsa, hogy Elena és Damon rögtön a szakításunk után összejöttek? Talán még mindig engem szeret? - néztem rá reménykedő szemekkel. De honnan tudhatná ő? Hiszen alig két napja érkezett.

- Én ilyet nem mondtam - emeltem fel a mutatóujjamat - Az éremnek két oldala van, Stefan. Az egyik, hogy Elena még téged szeret és Damon-nel vigasztalódik.A másik viszont az, hogy nem sokat jelenthettél neki, ha rögtön a bátyád karjaiba fut. De én erről nem sokat nyilatkozhatok, hiszen alig két napja jöttem - dőltem a falnak

Sophie

Anyám, nem leszek tanár, ez egyszer biztos!Minden diák kiment, a csengő hallatán. Csak Elena maradt benn, aki elég ramatyul nézett ki és a fejét az asztalon pihentette. Odamentem hozzá és leguggoltam. - Ilyen rossz tanár vagyok? - A szemeimbe nézett és a fejét csóválta. Nagyon rosszul nézett ki. Megfogtam a homlokát. - Elena, te lázas vagy! Gyere, elviszlek orvoshoz. - Nem szólalt meg, csak a fejét rázta. felvettem a táskáját, mire ő is felállt. De rögtön el is kellett dobnom a táskáját, hogy helyet szorítsak Elenának a karjaimban, aki pár perc múlva ájultan omlott a karjaimba. - Elena! - Karjaimba vettem és kivittem a teremből, de Stefanék a folyosón álltak. Stefan azonnal felegyenesedett.

Damon

Elenát hozta ki a teremből Damont. Ájultan hevert a karjaiban. Azonnal odasiettem melléjük, Sophie is jött. - Mi történt? Mit csináltál vele? - ordítottam Damonra. Sophie szóra nyitotta száját.

Stefan, állj le - ezt én is hangosabban mondtam a kelleténél - Gondolj bele, mit csinálhatott volna vele az egész osztály előtt? - majd Damon-höz fordultam - Mi baja van?

Sophie

- Fogalmam sincs! Láza van, sápadt, és...egész órán az asztalán feküdt, egyszer nem láttam a szemét. Beviszem a kórházba! - aggódtam érte, mert mindenkinél jobban szerettem a lányt, aki a karjaimban hevert.

Damon

- Hát így vigyázol te rá? Add ide, majd én beviszem! - Próbáltam átvenni tőle, de ő elindult az ajtó felé. - Túl sok vérét szívtad ki tegnap, te állat! - ordítottam vele, miközben lépést is kellett tartanom.

Épp a következő órámra igyekeztem, mikor az egyik terem előtt megpillantottam Sophie-t, Stefant, Damont - aki az ajtóban állt - és Elenát a utóbbi karjai között. Nem tudtam, hogy mi történt, így odaszaladtam hozzájuk, és rögtön kérdezősködni kezdtem. - Mi történt? - kérdeztem aggódva, és hol a többiekre néztem, hol pedig Elenát bámultam.

Bonnie

- Damon vigyázott rá! - mondtam Bonnie-nak.

- Nem értem. Vigyázott rá? - kérdeztem. - Mit csináltál vele? - estem neki én is, és előbb cselekedtem, mint gondolkodtam volna. Nem vetettem be a képességemet, a suliban nem. Kia akartam deríteni, hogy mit tett vele.

Bonnie

- Fogd be a szád, öcsi! - Álltam meg egy percre. - Ha a helyemben lennél, örülnél, hogy a testvéred folyton szid, mert nem vigyázott a barátnőjére? Nem! Ő az én barátnőm, neked semmi közöd hozzá! - rivalltam. - Lehet, hogy te olyan jó vagy, hogy le tudtál volna állni, de én régebb óta élek embervéren, és tegnap ittam először vért hosszú ideje! Szóval, fogd be! - Majd tovább indultam.

Damon

- Elég volt, fiúk - ordítottam el magam - Amíg itt veszekedtek, már rég úton lehetnétek a kórházba. Majd Damon viszi, mi meg megyünk utána. Egyébként ezt a véres dolgot nem itt kellene megbeszélni, főleg nem kiabálva. Térjetek már észhez!

Sophie

Betettem Elenát az autóülésre, és én is rögtön beszálltam a volán mögé. - A kórházban találkozunk! - Majd gázt adtam.

Damon

Követtem őket Damon autójáig, és néztem, ahogy beteszi barátnőmet a hátsóülésre. - Várj, Veled megyek! - jelentettem, mire Damon csodálkozva nézett rám, miközben a motor már bőgött. - Elena miatt, nem miattad - mondtam, majd beültem Elenához, és a fejét az ölembe húztam.

Bonnie

- Gyere, menjünk mi is - intettem a fejemmel Stefannak a kocsim felé, majd behuppantam a volán mögé - Mire vársz, szállj be!

Sophie

Nem várok semmire - gondoltam és én is bepattantam. Már úton is voltunk a kórházba.

Naná, hogy elkéstem mert megvártam míg kimos a mosógép így laza fél órával voltam minuszban, na de nem baj elindultam a terem felé ahol éppen matek óra zajlott.

Bekopogtam elnézést kértem a késéért és megpróbáltam koncentrálni az órára.

Tyler

Talán be kellett volna mennem Elenához. Igen, ezt kellett volna tennem, de már itt vagyok. Nem baj, iskola után bemegyek hozzá. Még rendesen az órákra sem tudok koncentrálni. Stefant sem láttam ma még, ahogy Sophie-t sem. Biztos, mind bementek Elenához, csak én nem. Egy szemétnek éreztem magamat.

Már csak két óra, és mehetek.